Small talk: a kapcsolatépítés fontossága

Írta Zsolt Fodor / 2018-09-06
Small talk: a kapcsolatépítés fontossága

A legtöbb álláskereső, ha sikeresen túljutott a jelentkezés első szakaszán, már is el kezd készülődni a nagy megmérettetésre, vagyis az állásinterjúra. Ilyenkor jó előre megtervezi, hogy mit fog mondani, miként helyezkedik el az irodában, vagy éppen milyen ruhát fog magára ölteni. Ám mindenre még a „fellépés” legalaposabb tervei sem terjedhetnek ki. Ilyen szürke terület lehet például, annak az időnek az eltöltése, amikor az interjú kezdésére várakozol.

Ha az interjú esetleg délelőtt tíz órára lett egyeztetve, a felkészült jelentkező alighanem már háromnegyed tíz körül az irodaház bejáratánál áll készenlétben, biztos, ami biztos alapon - késni ugyanis a legnagyobb szarvashiba, amit az állásvadász elkövethet. Ha öt-tíz perccel kezdés előtt lejelentkezel a recepción, a maradék idő elég arra, hogy felmérd a terepet, és felkészülj lélekben is a megmérettetésre. Ilyenkor persze a legritkább esetben maradsz egyedül: egy titkárnő vagy recepciós, de talán a cég munkatársai közül is akadnak néhányan a közelben. A pályázók legnagyobb dilemmája ebben a helyzetben a néma csönd illetve a társalgási próba körül forog. Vajon melyikkel jársz a legjobban?

Kapcsolatépítés a háttérben!

Mindenképpen plusz pontokat szerezhetsz a cégnél, ha pár mondatos csevegést kezdeményezel, mondjuk egy másik felvételire váróval! A HR szakma ezt a különösebb tartalom nélküli, de a társasági élet és kapcsolatépítés szempontjából fontos beszélgetést hívja small talknak. A legtöbb esetben az a szakmailag kifogástalan interjúalany lesz a befutó, aki a személyével is jó benyomást keltett. Ugyanakkor a small talknak is megvannak a sajátos szabályai.

Kinek mit mondjunk?

Az üzleti kommunikációban jól ismerik a könnyű csevej technikáját, és kivétel nélkül alkalmazzák is a tárgyalások közötti informális szünetekben. Ezek a szituációk lehetőséget teremtenek arra, hogy a tárgyalópartner - vagy bárki, akire érdeked jó hatást gyakorolni - a hivatalos kereteken kívül ne csak a szakmai oldaladdal találkozzon. Hasznos kapcsolatok, üzletkötések és majdani állások múlhatnak a néhány perces csevegésen. Persze nem mindegy, kihez szólsz: ha a reménybeli főnök vagy más vezető bukkan fel, nem támadhatod le valami aprósággal pozitív benyomáskeltés céljából. Kivéve, ha ő kezdeményez, akkor örülj a lehetőségnek, és menj bele a játékba. A recepciós vagy a titkárnő láthatatlan vezeték lehet a HR-eshez, így - feltéve, hogy épp ráérnek csevegni - velük érdemes keresni a kontaktot. Gyakran faggatják ki őket a jelentkező távozása után, amivel kiegészíti az interjún kialakult képet.

A legfontosabb, hogy megtaláld az arany középutat, vagyis anélkül kezdj kommunikációs aktusba, hogy tolakodóvá válnál. Ha például rögtönzött kiselőadást tartasz magadról, ellenszenvet válthatsz ki, de a cégről való túlzott faggatózás is hasonlóan sülhet el. Nem nagyon lőhetsz mellé viszont, ha az odajutásról, parkolásról vagy éppen az iroda adottságairól ejtesz el egy-egy mondatot kezdésként - a lényeg, hogy aktuális legyen. Ha azonban hajlamos vagy túl sokat beszélni, inkább válts kérdező pozícióra, így elkerülheted a fecsegés látszatát. A HR-esnél is bedobhatsz informális témákat, hogy kitöltsd az interjú előtti-utáni üresjáratot: nála jó pont lehet, ha érdeklődsz a vállalatról, esetleg megemlíted, ha tetszett valami a honlapjukon, de semmiképp ne vegyél fel túl közvetlen hangnemet.

Hogy tetszett ez a cikk?